Belépés

Arasaac - kép keresés

A logopédiai komplex vizsgálatok lehetőségei

A beszédfogyatékosság, úgy a verbalitás, mint később az írásbeliség területén is multikausalis okokra vezethető vissza. Ezért szükséges az alapos ok-okozati feltárás, amely mindenkor teammunkát igényel.

Ismert az a tény, hogy a beszédfogyatékosság az esetek többségében olyan organikus okokra vezethető vissza (Dr. Palotás), mely orvosilag nem mindig mutatható ki, de funkcionális tünetegyüttesben, részfunkciózavarokban, -gyengeségekben is megnyilvánulhat.

A diagnózis felállításához minden esetben a szakemberek együttes konzultációja, véleményalkotása szükséges (gyógypedagógus-logopédus, pszichológus, szakorvos).

A panasz, anamnézis felvétele után a probléma feltárása célirányosan történik, azaz nem mindegyik vizsgáló eljárást kell elvégezni, kizárólag azokat a legszükségesebbeket, amelyek a beszédfogyatékosság szempontjából az ok-okozati tényezőkre rávilágítanak.

Mindenkor legyünk tekintettel a vizsgált személy fáradékonyságára, figyelemkoncentrációjára, toleranciájára. Ezért célszerű gyakori szünetek közbeiktatásával vagy - ha mód van rá - többszöri visszahívással végezni a vizsgálatokat, de ügyeljünk a folyamatos motivációra!

A komplex logopédiai vizsgálatok tartalma

  • Személyi adatok, panasz felvétele, a vizsgálat célja, pedagógiai vélemények
  • Anamnesztikus adatok
  • Beszédvizsgálatok
  • Részképességek vizsgálata
  • Kognitív funkciók, intelligencia-vizsgálatok
  • Pedagógiai vizsgálatok: diszlexia-diszgráfia-diszkalkulia
  • A beszédhibák összefoglaló csoportosítása

A súlyosabb esetek komplex vizsgálata szakszolgálati feladat.

Elsődleges feladat a gyermek megfigyelése

A gyermek megfigyelése történhet csoportosan, óvodai-iskolai közösségben és egyénileg is a vizsgálatok során, pl. magatartása milyen készséget mutat az együttműködésre, milyen a figyelemkoncentrációja, kommunikációs készsége, megjelenése, viselkedése. Társuló tünetek megfigyelése a vizsgálat során: tick, körömrágás, kéztremor, kézizzadás, verejtékezés, szorongás.

A pedagógiai vélemény (logopédusok, óvodapedagógusok, tanítók, tanárok írásos véleménye) nagy segítségül szolgálhat, hiszen a gyermekkel többnyire csak egy-egy vizsgálati helyzetben találkozunk, míg azok a szakemberek, akik rendszeresen foglalkoznak a vizsgált személlyel, több kiegészítő információval könnyíthetik meg a diagnózis felállítását.

Panasz felvételénél jelöljük, hogy kitől vettük fel az adatokat. Fontos, hogy a kiskorú problémáját hogyan látja a gyermeket kísérő szülő, hogyan viszonyul a pedagógiai véleményhez - amit a szülővel ismertetni kell.

Iránymutató az is, hogy mire irányuljon a felmérés, azaz mi a vizsgálat célja.

Anamnézis

Ennek felvételével kezdődik a vizsgálat, mely a beszédhibás gyermekre vonatkozó személyi, általános és speciális kérdésekből áll, kiemelten a beszédproblémát célirányosan érintő kérdésköröket.

A terhesség körülményei:

  • hányadik terhesség,
  • az anya betegségei, gyógyszerszedés,
  • vércsoport-összeférhetetlenség,
  • ikerterhesség stb.

Familiáris adatok:

A családban előforduló betegségek (beszédhiba, megkésett beszédfejlődés, tanulási nehézség, balkezesség, migrén, görcsös állapot, dadogás stb.).

A szülés körülményei:

  • hányadik gestációs hétre született a gyermek,
  • a szülés menete: spontán, indított császármetszés, vákuumos...,
  • mennyi ideig tartott a szülés: rohamos vagy elhúzódó volt-e,
  • felsírt-e rögtön a baba vagy később, mennyi időre,
  • születési súly, hossz, APG-érték,
  • volt-e valamilyen komplikáció (icterus, köldökzsinór a nyakon, asphyxia...).

Csecsemőkori fejlődés:

  • a gyermek szopott-e, hogyan, mennyi ideig,
  • fogzás, ujjszopás,
  • magatartás, alvásritmus, egyéb szokások,
  • szobatisztaság (nappalra, éjszakára beiskolázásig),
  • betegségek (kórházi kezelések, mandulaműtétek, ismétlődő betegségek, eszméletvesztés stb.),
  • előzőleg történtek-e orvosi, pszichológiai, pedagógiai vizsgálatok - hol?, milyen eredménnyel? (pl. látás, hallás, neurológia, intelligencia, egyéb...).

Pszichomotoros fejlődés:

Mozgásfejődés:

  • kúszás-mászás volt-e, hány hónaposan? hogyan?
  • ül:
  • áll:
  • járás segítséggel, majd önállóan:
  • lépcsőn járás, egyensúlyérzék, labdakezelés, hintahajtás,
  • ritmusérzéke,
  • sportolt-e vagy jelenleg sportol-e?

Beszédfejlődés:

  • időben, vagy elmaradást mutat-e (a szülő szerint)
  • gagyogás:
  • első szavak:
  • tőmondatok, folyamatos beszéd:
  • érthető volt-e a beszéde?
  • beszédhibás volt-e, logopédus foglalkozott-e vele, mennyi ideig?
  • milyen a spontán beszédkésztetése otthon, szoktak-e neki mesélni, szereti-e hallgatni?

Egyéb kérdéskörök:

  • otthoni magatartás, kedvenc időtöltése, játéka,
  • óvodásnál: közösségbe kerülés időpontjai (bölcsőde, óvoda),
  • iskolakezdés, iskolaérettség, felmentés a tankötelezettség alól,
  • beilleszkedési készsége, baráti kapcsolatai
  • iskolásnál: az évek során voltak-e nehézségei,
  • osztályismétlés - mi volt az első osztályos olvasókönyve, milyen olvasástanítási módszerrel tanult,
  • idegen nyelv tanulásának kezdete, kimenetele,
  • korábbi pedagógiai, pszichológiai vizsgálatok.

Beszédvizsgálatok

 

A "Szűrés" fejezetnél felsorolt vizsgálatokon kívül

  • Hallásvizsgálat
  • Beszédmotiváció, beszédkésztetés, spontán beszéd megfigyelése
  • Beszédlégzés, beszédtechnika, beszédritmus(dadogók, hadarók esetében)
  • Beszédszervek működésének fokozott megfigyelése, légzéstechnika, hangszín, magánhangzók folyamatos hangoztatása (orrhangzós beszédnél)
  • GOH, GMP és GMP plusz:beszédészlelést és beszédmegértést vizsgáló tesztek (megjegyzés: elsősorban ilyen irányú tanfolyamot végzettek vehetik fel)
  • Passzívszókincs-vizsgáló eljárás Peabody (nem beszélő, megkésett beszédfejlődésű gyermekeknél):
    tárgy-képpel;
    kép-képpel történő azonosítása
  • Aktívszókincs-vizsgáló eljárások alkalmazása:
    • LAPP (képek önálló megnevezése)
    • főfogalom szerinti csoportosítás
    • melléknevek-ellentétpárok
    • PPL (grammatikai szerkezetek, relációs szókincs)
  • Verbális emlékezet vizsgálata:
    • Binet-teszt - mondat- és számsorismétlés
    • Hawik-teszt - számemlékezet
    • verssorok utánmondása
  • Tokenbeszédmegértési teszt
  • Általános tájékozottság vizsgálata:
    • személyi adatok ismerete, időbeli tájékozottság (napok, évszakok, napszakok), számlálási készség; számlálás, globális mennyiségfelismerés
    • színek ismerete, egyeztetése
    • azonosság-különbözőség felismerése vizuálisan, akusztikusan (pl. iskolaérettség eldöntésénél)
  • Hallási figyelem vizsgálatának további differenciálása (ld. részképességzavarok auditív észlelésére is):
    kicsiknél: hangszerek, állathangok, zenei hangok-zörejek felismerése
    nagyobbaknál: zöngés-zöngétlen mássalhangzó párok megkülönböztetése, izolált, majd opoziciós szavakban történő megfigyelése (pl. Lexi 46, 47, 48-as feladatlapok felhasználásával).
    GMP plusz (17) azonosság-különbözőség megfigyelése hangsorokon keresztül egy-egy hang eltérésével.

Részképességek vizsgálata

  • Auditív észlelés vizsgálata: Ld. előző fejezetnél a beszédvizsgálatoknál (különös tekintettel a GMP plusz és Sindelar akusztikus észlelés vizsgálatára).
  • Vizuális észlelésen belül a vizuomotoros koordináció vizsgálata:
    • lateralis dominancia (szem-kéz-láb-fül) vizsgálata manipulálással, Harrisféle dominanciateszt pontozással, dichotikus hallásvizsgálat (beiskolázás előtt 6 és fél-7 éves kortól),
    • térbeli tájékozódás, irányismeret: saját testsémán (bal-jobb...) térben (balra-jobbra, fent-lent, előttmögött...) síkban (pl: Lexi: F/13, 33, 35, 37, 38, 40 lapokkal)
    • figura-forma-betűelem egyeztetés (megjegyzés: ügyeljünk az ábrák méretére),
    • Bender A,
    • Bender B,
    • Frostig vizuális percepciót vizsgáló eljárások.
  • Grafomotoros készség felmérése: Ceruzafogás, vonalvezetés technikája (5 és fél éves kor után), papírforgatás, testhelyzet, együttmozgások, finommotoros pálya (artikulációs mozgás és kézmozgás összekötése illetve szétvállásának) megfigyelése.
  • Mozgáskoordináció, ritmus-szerialitás vizsgálata:
    Mozgáskoordináció:
    Testsémán mozdulatok utánzásával (Sindelar) lépcsőn járás, vonalon haladás, fél lábon ugrálás, labdadobás megfigyelése 2/4-es 4/4-es ütem - szünet érzékeltetésével - visszatapsolva taps-járás-ritmus összekapcsolása.
    Ritmus-szerialitás: "papír-ceruza" tesztek: Strebel-keret
    Inizán tesztlapból ritmikus soralkotás Sindelarból: 9. 10. lapok a vizuális szerialitás tárgyképekkel, geometriai ábrákkal.
  • Egyéb részképességeket vizsgáló eljárások:
    • KTK mozgáskoordinációs teszt (Huba Judit átdolgozása)
    • MSSST tanulási zavart előrejelző szűrővizsgálat
    • Sindelar-féle vizsgáló eljárások a részképesség-gyengeségek felismeréséhez ("De jó már én is tudom!" - óvódásoknak).

Kognitív funkciók, intelligencia-vizsgálatok

(Kizárólag pszichológus együttműködésével javasolt)

  • Rajzvizsgálatok:
    • Ház, fa, ember rajzolása (az emberábrázolás a Goodenough-skála szerint Ormay-féle módosítás alapján értékelendő)
    • Családrajz
  • Figyelem vizsgálata:
    • "Szék-lámpa" teszt óvodásoknak, 5 éves kor fölött
    • "Kis" Pieron tesztlap iskolásoknak 8 éves kor fölött: pszichomotoros gyorsasági teszt
    • "Nagy" Pieron; d2,: felső tagozatosoknak, és középiskolásoknak
    • Bourdon ("nagybetűs") tesztlap
  • Emlékezet vizsgálata:
    • Rey-féle emlékezetvizsgáló feladatok
  • Szenzoros integrációs teszt: De Gangi-Berk SZIT 3-5 éves korig megkésett beszédfejlődésű gyermekeknek ajánlott (a bilaterális motoros integrációt, a reflexet, valamint a posturát (testhelyzetet) nézi)
    Pszichomotoros fejlődés zavarainak korai felismerésére: Brunet Lezine: 3 és fél-4 éves kortól (a mozgás-szenzomotoros koordináció, a beszéd és a szociabilizáció vizsgálatát szolgáló eljárás)
  • Non-verbális intelligenciatesztek: Elsősorban olyan beszédfogyatékosoknak ajánlott, akiknél a beszédészlelés és beszédmegértés zavara áll fenn!
    • Snijders-Oomen(4-15 éves korig)
      szubtesztek: Mozaik (tér- és formaészlelés)
      Emlékezet (rövid távú vizuális észlelés)
      Kombináció (kognitív funkciók vizsgálata)
      Analógia
      Knox (szerialitás, ritmikus egymásutániság, vizuális észlelése)
    Az intelligenciakor (IK), az intelligencia quotiens (IQ), az életkor (ÉK) feltüntetése mellett mindenkor szükséges.
    • Színes Raven(5-11 éves korig).
      Megjegyzés: 5-7 korban nem ajánlott olyan gyermekek vizsgálatához, ahol vizuális észlelési zavar (alak-, háttér-, formafelismerés) áll fenn.
    • Raven Progresszív Matrix (9; 9-15; 8 éves korig mér)
    • Felnőtt Raven (16 éves kortól korhatár nélkül)
  • Kontrollvizsgálatoknál, illetve iskolásoknál egyéb ajánlott verbális és performációs intelligencia-vizsgáló eljárások:
    • Hiskey-Nebraska: 3-14 éves korig: tanulási alkalmassági teszt (11 éves kortól a téri gondolkodást is méri)
    • MAWI:(10 éves kortól felnőtt korig mér)
    • VQ (verbalis) és PQ (performációs) értékből mérhető az intelligenciahányados (IQ)
    • MAWGYI R:5,8-16,7 éves korig jól jelzi a tanulási zavarokat (VQ+PQ)
    • HAWIK: 6-12 éves korig (Wechsler féle intelligenciateszt gyermek változata a globális fejlődést meghatározó fejlődés színvonalát és egyes funkciók egymáshoz való viszonyát mutatja meg)
    • Budapest Binet: 3-14 éves korig, kizárólag verbális teljesítmény alapján mér, ezért vagy kontroll vizsgálatként (non-verbális teszt elvégzése után) vagy jó verbális készséggel rendelkezőknél ajánlott
  • Személyiségvizsgáló eljárások: Kizárólag pszichológusok vehetik fel pl. hadarás, dadogás, súlyos magatartási zavarokkal kombinált esetekben

A különféle szakemberek közötti együttműködés akkor eredményes a gyermek/tanuló szempontjából, ha abban is megegyezés történik, hogy melyik intelligenciateszt alkalmas egy súlyos beszédfogyatékos intelligenciájának pontos feltérképezéséhez.

Pedagógiai vizsgálatok

A nyelvi fejlődés zavara következtében kialakuló olvasás-írás problémáknál beszélünk diszlexia-diszgráfiáról, mely szinte mindenkor tünetegyüttesként jelentkezik az iskolai teljesítményekben (pl. betűk, számjegyek vizuális tévesztése, szerialitási zavar; szótagcserék, helyi érték ismerétének hiánya, gyenge verbális emlékezet, szövegmegértés zavara - szöveges példák megoldásánál is stb.).

Az olvasás-írás-számolás vizsgálata esetén csak akkor diagnosztizálhatunk diszlexiát-diszgráfiát-diszkalkuliát, ha előzőleg tisztáztuk az intelligencia struktúráját - természetesen - a részképesség-gyengeségek feltárásával.

Ép intellektus mellett vezető tünetnek a beszédfogyatékosságot - beszédben akadályozottságot, nyelvi zavarból eredő olvasás, írás, számolás zavart tekintjük elsődleges problémának, illetve diszlexia-diszgráfia-diszkalkuliának.

Az olvasás (diszlexia) vizsgálata

Általános szempontok:

  • Tanulási szokások, mióta vannak tanulási problémái?
  • Vizsgálat alatt tanúsított magatartás megfigyelése (pótcselekvések, tremor, tick, kézizzadás stb.).
  • Az olvasási teljesítmény idejét másodperccel, a hibák számát hibaponttal jelöljük. (Megjegyzés: a stoppert lehetőleg ne helyezzük az asztalra a vizsgált személy elé!)
  • Kisiskolásoknál a szöveges résznél néma olvasásra adjunk lehetőséget (belső olvasás), ha hangos olvasásra nem képes.
  • Pontos instrukciókat, célkitűzéseket adjunk. Bátorítással folyamatosan motiváljunk. Így pl. 1 osztályosoknál (félévkor) - "Melyik betűt tanultad már?" A mondatok elolvastatásánál szóbeli válaszok adása is elegendő. 2. osztálytól célkitűzés a szöveg olvastatása előtt: - "Figyeld meg, hogy miről szól a történet!" Előbb verbálisan fogalmazza meg a felolvasott kérdésekre a választ és csak utána töltse ki írásban a szöveg utáni szereplő kérdéseket.
  • 2. osztály végétől és 3. osztály elejétől már összefüggően, önállóan mondják el az olvasott szöveg tartalmát, természetesen az előzetesen megadott instrukció alapján.
  • Az olvasás vizsgálatánál jelöljük a hangadás tónusát (halk-hangos), betűtévesztéseket, reverziókat, hangátvetéseket, kihagyásokat, betoldásokat, szóvégi lehagyásokat, "komfabulálást" (mást olvas, találgat), nevekre való emlékezést, technikai kivitelezés és tartalom megfigyelése közötti összefüggéseket, szövegemlékezetet.

Az olvasás vizsgálatához ajánlott olvasólapok:

Meixner Ildikó olvasólapjait használva osztályfokok szerint az alábbiakban:

  • 1. osztály: "Cica" c. olvasólap,
  • 2. osztálytól: "Mihály" c. olvasólap,
  • 3. osztálytól: "Zsolt" c. olvasólapról mindkét szöveggel,
  • 3. osztály évvégétől 4. osztály elejéig: "Pipitér utca" c. olvasólap.

Az olvasás vizsgálata a Meixner-olvasólapok betűsorainak, szótagoszlopainak, szavainak olvastatása után - 3. osztály év elejétől - kiegészülhetnek rövid mesék, felső tagozattól történetek olvastatásával is. Az ilyen esetekben is a szövegmegértésről mindig győződjünk meg először szóbeli megfogalmazás útján, majd csak aztán kérjük a kérdések néma elolvastatása után az írásban történő válaszadást.

Írás (diszgráfia) vizsgálata

Általános szempontok:

  • Az írás technikai jellemzőinak megfigyelése, rögzítése: kézhasználat, ceruzafogás, vonalvezetés nyomatéka, lendületessége, íráskép olvashatósága, betűkötés dinamizmusa, betűk-szavak tagolása, képes-e az írott vonalvezetésre, kapcsolásra vagy csak nagybetűket tud vázolni.
  • Az írás tartalmiszempontok szerinti megfigyelése, rögzítése: betűtévesztések, betűkihagyások, -betoldások, zöngés-zöngétlen mássalhangzók cseréje, rövid-hosszú hangzók jelölésének differenciálása, szótagcserék, szóvégek lehagyása, (hallás?) tagolási problémák; egybeírás-különírás, helyesírási hibák jellemzői (lehetséges, hogy csak helyesírás gyengeséggel állunk szemben - diszortográfia).

Vizsgálati lehetőségek:

  • 1. osztályosoknál: szavak, tőmondatok diktálása
  • 2. osztályosoknál: rövid mondatok diktálása 2-szeri ismétléssel, maximum 3 tagú szavak másolása szótagolva
  • 2-3. osztálytól: kis történet diktálása mondatonként kétszer elismételve ("A varjú az ágon ült...," "Két kacsa totyog ...")
    Szótagoló másolás megfigyelése.
  • 3-4. osztályosoknál: diktálás: ("Két kacsa totyog...", "Sütött a pék..." stb.)
    Szótagoló másolás megfigyelése.
  • Felső tagozatosoknál: "A katonák tűzzel vassal ..." diktálás után
    Grammatikai felmérőlapok kitöltése (nyelvtani elemzések)
    Önálló írásproduktum: rövid fogalmazás, spontán írás (pl. életrajzból, kedvenc időtöltésről vagy továbbtanulási szándékról stb.)

Továbbá felhasználhatók a Logopédiai vizsgálatok kézikönyvéből a "diszlexia vizsgálatok" címszó alatt található vizsgáló anyagok.

A nyelvi zavarokból eredő diszlexiások-diszgráfiások pedagógiai-pszichológiai vizsgálatát célszerű, ha szakorvosok (neurológus, fül-orr-gégész, szemész) vizsgálatával is kiegészítjük.

A matematikai készség felmérése

Iskolásoknál a diszkalkulia megállapítása - az intelligenciaszint tisztázása mellett - matematikai szakmetodikai ismeret nélkül nem diagnosztizálható!

Logopédus ilyen ismeretekkel ritkán rendelkezik, ezért a logopédus egy jelzett tünetegyüttesként - egységben - mérheti csak fel a tanulót.

Így pl. a matematikai készségek, képességek felmérése: globális mennyiség felismerés, mechanikus számlálás egyesével, kettesével, hármasával, négyesével történő felfelé majd visszafelé, tízes átlépése, helyi értékes írásmód (leírás, olvasás, értelmezés), műveleti eljárások: szóbeli (+, -, *, :, /), írásbeli (műveleti algoritmusok ismerete, eljárások), mértékegységek átváltása (tömeg, hosszúság, űrtartalom).

Egyszerű (egy lépésben megoldható) feladatok szöveges értelmezése, egyszerű (kettő vagy több lépésben megoldható) feladatok szöveges értelmezése.

Következtethetünk a dominancia lassúbb ütemű kialakulására, a készségek alacsonyabb szintű működésére utaló téri tájékozottság gyengeségére, a helyi viszonyok rossz értelmezésére is. A készségek gyengeségét jelzi továbbá a fogalomalkotás, a szimbólumok felismerésének nehezítettsége, a figyelem és az emlékezet terjedelmének korlátozottsága. Amennyiben a gondolkodási stratégiák nem megfelelően működnek, az analízist-szintézist igénylő műveletek elvégzése akadályozott.

A beszédhibák csoportosítása szerinti ajánlott komplex logopédiai vizsgálatok összefoglalása

  • Megkésett beszédfejlődésnél:
    • hallásvizsgálat
    • anamnézis felvétele
    • De Gangi-Berk: szenzoros integrációs teszt
    • Brunet Lezine: mozgás-szenzomotoros koordinációt, beszédet és szociabilizációt vizsgálja
    • beszédszervek megfigyelése
    • artikulációs mozgás, hangutánzás megfigyelése
    • beszédállapot felmérése (beszélőknél)
    • passzív szókincs Peabody (nem beszélőknél)
  • Pöszeségnél-diszfáziánál
    • hallásállapot vizsgálata
    • anamnézis felvétele
    • beszédészlelés-beszédmegértés (GOH-GMP)
    • hallási figyelem vizsgálata
    • beszédszervek- hangszín, artikulációs mozgás megfigyelése
    • beszédvizsgálatok
    • passzív-aktív szókincs vizsgálata (Peabody, PPL, LAPP)
    • Token-teszt
    • Általános tájékozottság
    • Snijders Oomen non-verbális intelligencia-vizsgálat
  • Tanulási nehézség veszélyeztetettség; részképesség-gyengeségek feltárása:
    • mozgáskoordináció
    • grafomotoros érettség
    • auditív észlelés
    • vizuális észlelés, vizuomotoros koordiáncó (lateralis dominancia; testséma; irányismeret; Bender A; Frostig)
    • beszédállapot, verbális emlékezet
    • ritmus, szerialitás (MSSST, Sindelar, Inizán, KTK, DPT, Snijders Oomen non-verbális intelligenciateszt, Színes Raven)
  • Orrhangzós beszéd:
    • orvosi vizsgálatok eredményei (műtétek?)
    • speciális anamnesztikus adatok
    • beszédszervi állapot felmérése, beszédszervek működésének vizsgálata
    • organikus állapot felmérése: beszédszervek működése (orr, ajkak, nyelv, szájpadlás, uvula, mandula, fogak, állkapocs mozgása)
    • beszédhangok ejtésének vizsgálata (tükörpróba)
    • beszédvizsgálat (szókincs, hallási differenciálás, verbális emlékezet)
      (ld. bővebben a Logopédiai vizsgálatok kézikönyvében)
  • Dadogás és hadarás:
    • orvosi kiegészítő vizsgálatok
    • pszichológiai vizsgálatok
    • speciális anamnesztikus adatok (familiáris adatok!)
    • légzéstechnika megfigyelése
    • beszédritmuszavar tüneteinek megfigyelése
    • szókincs és nyelvi fejlettség vizsgálata
    • mozgásvizsgálatok
  • Diszlexia, diszgráfia vizsgálata mint nyelvi fejlődési elmaradásból eredő tanulási zavar:
    • anamnézis felvétele
    • kiegészítő orvosi vizsgálatok (szemészet, neurológia, audiológia)
    • GOH-GMP-GMP plusz tesztfelvétel
    • intelligencia vizsgálata (korcsoporttól függően)
    • olvasás vizsgálata, diszlexiás tünetek megfigyelése, szövegmegértés vizsgálata
    • írás vizsgálatánál: diszgráfia tüneteinek megfigyelése: írás technikai kivitelezése, írás tartalmi jegyeinek megfigyelése

Diszkalkulia vizsgálata - amennyiben mint tünetegyüttes jelentkezik a matematikai készség vizsgálatánál.

Naptár

H K S C P S V
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31